Emlékek közt az idő-Ahol a betűk életre kelnek...









LÁTLAK ,téged olyannak, amilyen vagy a mélyedben, ahol a lelked él. 
LÁTLAK ,anélkül, hogy ítélkeznék, anélkül, hogy vádolnék. 
LÁTLAK, anélkül, hogy bármit is várnék tőled. 
LÁTLAk,mert már tudom, hogy teljes és tökéletes lény vagy. 
LÁTLAK,hogy feltétel nélkül szeresselek, és így megengedem, 
hogy úgy láss és szeresd magad, ahogy vagy. 
TALÁLKOZUNK ! ... Látsz engem? "
 











Forró vágy, vad éjszakák Édes csóktól égett a szánk,
 De hűvös lett, jéghideg Öledhez bújva is didergek.
 S az ablakon át nézek egy fát Tán éppen napfényért kiált 
És földet ér egy kis levél Már nincs remény..Közeleg a tél, a hűvös tél 
Így múlik el bennünk a szenvedély. A színes virág is megfakul,
 Ez történt kimondatlanul..De vége, tavasz jön újra színesek a fák
 Álmából lassan éled a világ. Szerelem száll a fák lombja felett 
A füledbe súgja, hogy itt vagyok veled Elmúlt a tél most integet a nyár,
 A jégvirág szirma rég elolvadt már. !





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése